A CerTrust 2024 december óta tanúsítja az ökológiai termelésben felhasználható termésnövelő termékeket. Emellett új akkreditáció megszerzésére is készül, szolgáltatásait az ökológiai termelők, illetve az ökológiai termelésre áttérő gazdaságok és termékeik tanúsításával kívánja bővíteni.
Az ökológiai termelést szabályozó 2018/848 (EU) rendelet egyértelműen tiltja a génmódosítással előállított anyagok felhasználását az ökológiai termelésben, ezért az ökológiai tanúsító szervezetnek ismernie kell a génmódosítási technikákat és jogi szabályozást annak érdekében, hogy csak megfelelő ökológiai termékek kerülhessenek a piacra.
A téma szakértője, Neszlényi Kálmán, a Nébih Élelmiszerlánc Laboratórium Igazgatóság, Mikrobiológiai NRL, GMO vizsgálatok Témacsoport vezetője mutatta be a génmódosítás aktualitásait a CerTrust mezőgazdaság és környezetvédelem ágazata képviselőinek.
Az agráriumban nagy területeken termesztik az I. generációs GMO növényeket melyeket a termesztés megkönnyítésére (herbicid tolerancia, rovarrezisztencia) hoztak létre, Kisebb területen, néhány országban már termesztik a II. generációs GMO-kat, melyeket, a termékek minőségének javítására (nem barnuló alma, burgonya) fejlesztettek ki. Megjelentek a III. generációs GMO-k, melyek gyógyszerek, vakcinák, ipari anyagok termelésére képesek, vagy a környezethez való alkalmazkodóképességük javított. Ezek a GMO-k azonban még csak kísérleti, vagy korlátozott termesztésben/termelésben fordulnak elő. A növények mellet az USA-ban és Kanadában engedélyt kapott az első emberi fogyasztásra engedélyezett génmódosított állat, az AquAdvantage lazac!
A EU szigorú szabályok alapján, engedélyezi, a GMO-k élelmiszerként és takarmányként való felhasználását, termesztését, valamint nyilvántartja és közzéteszi a területén engedélyezett GMO-kat (név, gyártó, azonosítószám). A tagállamok az élelmiszerként és takarmányként engedélyezett GMO-k felhasználását nem, viszont termesztésüket a területükön korlátozhatják vagy megtilthatják. A GMO-k jelentősen csökkenthetik a biodiverzitást, illetve keveset tudunk a génmódosítás távolabbi génekre gyakorolt hatásairól is. A módosított szerveztek átkereszteződhetnek más rokonnövényekbe, A Bt-toxint termelő rovarrezisztens növények nemcsak a kártevőiket pusztítják el, hanem károsak lehetnek a hasznos rovarokra is. A tapasztalatok azt mutatják (USA), hogy szupergyomok és szuperkártevők létrejötte is bekövetkezhet. Nem elhanyagolható tény, hogy a természetbe kibocsájtott GMO-kat egy később felmerülő kockázat esetén nem lehet visszahívni!
Magyarország Alaptörvénye a magyar mezőgazdaság GMO mentességét deklarálja. Ennek értelmében területünkön nem vethető el GMO.
Az EU-ban élelmiszerekben vagy takarmányban, csak engedélyezett GMO-k (eventek) használhatók fel. A 0,9 % feletti GMO tartalmat a termék címkéjén vagy kísérőiratán jelölni kell és nyomon kell követni őket.
A „hagyományos technológiával”, Agrobaktériummal vagy a génpuskával végzett transzformáció a termékekből PCR vizsgálatokkal jól kimutatható. Az ökológiai gazdáknak valamennyi beszerzett termék, anyag GMO mentességét a vásárláskor ellenőriznie és a belőle készült termékek forgalmazása során kérésre igazolnia kell.
A GMO-mentesség elérése nem kis feladat, hiszen míg 1996-ban kb. 1 millió hektáron termesztettek GMO szóját, az USA-ban, addig 2022-ben már több, mint 200 millió hektáron termeltek GMO szóját, kukoricát, repcét és gyapotot világszerte, valamint mára a világ szójatermesztésének 78 %-a GMO. Magyarországon a Nébih GMO referencia laboratóriuma DNS alapú technikával, real-time PCR vizsgálattal azonosítja és szükség esetén kvantifikálja a GMO-kat. Bíztató, hogy vizsgálataik szerint a Magyarországon forgalmazott élelmiszerekben nagyon alacsony a GMO szója szennyezettség, kukoricában, rizsben pedig az elmúlt években nem mutattak ki GMO szennyezettséget.
A hagyományos génmódosítási technikák pontatlansága indukálta az új genetikai technikák kifejlesztését, melyek közül a legígéretesebb CRISPR/Cas9 technológia. A Cas9 fehérje egy, a módosítani kívánt DNS-szakaszra programozható RNS segítségével a DNS-t az előre tervezett ponton elvágja így pontmutáció vagy új gén/DNS szakaszok beépítése, törlése nagy pontossággal végezhető. Veszélye, hogy a DNS-ben ismétlődő szakaszok miatt nem várt helyen is előidézhető változás! CRISPR/Cas9 technikával állították elő a fogyasztásra engedélyezett GABA paradicsomot (Japán), a barnulásnak ellenálló csiperkegombát (USA), az alfa-galaktóz mentes GalSafe sertés (USA), kutatási célra az extra izmos beagle-t, kutatásra/kiskedvencként a micropig-et (Kína), de génmódosított élesztők, gombák és baktériumok képesek akár tej, vagy tojásfehérje előállítására is. Az új technikákkal készült termékekben a hagyományos GMO-kkal ellentétben nincs mindig jól meghatározható, kimutatható idegen DNS-szakasz, ami kihívást jelent a kimutatásukban. Jelenleg gőzerővel fejlesztik rájuk a kimutatási módszereket.
GMO-k felhasználásával előállított termékek lehetnek: vitaminok (B2, B12, C), aminosavak és fehérjealapú adalékok (glutamátok, L-lizin, triptofán), enzimek (lipáz, pektináz), egyéb (xantángumi, citromsav), íz és aromák, emulgeálószerek és stabilizátorok (poliszorbátok, lecitin).
Termésnövelőkben főként a mikrobiális eredetű anyagok (enzimek,), vitaminom, aminosavak és egyéb takarmány-kiegészítők, szójából vagy kukoricából származó anyagok, állati probiotikumok, enzimkészítmények, alomanyagok és komposzt lehetnek GMO vonatkozásúak.
A CerTrust a termésnövelők ökológiai felhasználhatóságát a GMO érintettség kizárása esetén tanúsítja.
Köszönjük Kálmánnak és a Nébih-nek, hogy a vendégeitek lehettünk!
- őszén ÖKO-Webinárt szervezünk a Certrust-nál!
