CMC10 WEBINAR - 2024. Július 1.

DR. VARGA ILDIKÓ: “BIOSTIMULÁNSOKKAL A BIOEFFEKTÍV MEZŐGAZDASÁGÉRT”

Az EU közös agrárpolitikai törekvésének egyik oszlopa az új EU-s termésnövelő rendelete.

Dr. Varga Ildikó, a biostimulánsok szakértője vibráló egyéniség, egyúttal új színfolt a Certrust szakmai palettáján. Véleménye szerint az újonnan bevezetett rendelettel a termésnövelő anyagok területe annyira összetetté vált, hogy a jogszabály csak az eltérő szakmai szemléletek és tapasztalatok összehangolása által kezelhető megfelelően.

A Certrust elsőként lett Notified Body (bejelentett szervezet) az EU-s termésnövelők területén, ezzel megalapozták piacvezető szerepüket. Ebben a tevékenységben vállal kulcsszerepet a mindig vidám és pörgős Ildi, akivel a nemek aránya is javult az addig többnyire férfiakat foglalkoztató cégnél. Most nektek is szeretnénk bemutatni új munkatársunkat, hogy megismerhessétek szakmai hátterét és személyes érdeklődési köreit is.

Először is: mit értünk biostimulánsok alatt? Ezek mikben térnek el a növényvédő szerektől?

A növényvédő szerek elsődleges feladata a termesztett, vagy tárolt növényeink károsítóktól való védelmének biztosítása. Ilyen károsítók lehetnek különböző vírus, baktérium és gomba fajok, állati kártevők, de ide sorolhatók különböző növényi károsítók (gyomok) is. A növényvédő szerek azon csoportja áll a legközelebb a biostimulánsokhoz, amik a növények növekedését tudják befolyásolni.

biostimuláns termékek a növény életfolyamatokba avatkozik bele oly módon, hogy javuljanak a növény anyagcsere folyamatai (pl. stressz tűrés fokozás), így biztosítva a termésnövelő hatást. Ezek a termékek élettani változást idéznek elő a növényeknél, akárcsak nálunk a vitaminok. A Föld valamennyi életformája hasonló elven működik, így emberi „működésünket” tekintve sokban hasonlítunk a növényekre.

Hogy képzeljük ezt el, hoznál rá néhány példát?

Az Aszpirinban lévő szalicilsavat biztosan ismeritek. Legelőször például a fűzfakéregből vonták ki a középkori “boszorkányok”. Ha szalicilsavat juttatunk a termesztett növényekbe, ez a vegyület ugyanúgy megvédi őket, mint minket. Védekező reakciót indít el bennük pl. a fagy és az UV-sugárzás ellen. Azért ne úgy képzeljük el ezeket a termékeket, mintha egy sci-fi mozifilmben lennénk, így háromszor akkorára sem nő majd egy alma, de kritikus helyzeteket segítenek kivédeni és kedvező esetben akár 3-5%-os terméstöbbletet is biztosíthatnak.

Az én “személyes kedvenceim” a biostimulánsok közül a baktériumok, mivel én a Certrust-hoz való csatlakozásom előtt biológiai növényvédőszerek, valamint mikrobiális termésnövelők fejlesztésével is foglalkoztam. Ezek a jótékony bacik a talajból származnak, s bár most is körülvesznek minket, ennek ellenére mégsem ugyanazokról a fajokról van szó, mint pl. amelyek a mi bélflóránkban is megtalálhatók. Véleményem szerint ezekkel a bakteriális termékekkel segíthetjük a leginkább a termesztett kultúrákat, valamint a talajt és élő környezetet egyaránt. Így nem csupán biztonságosabban tudunk élelmiszert előállítani, hanem a környezetet is óvjuk a gyermekeink jövőbeni ellátása érdekében.

Akkor tehát itt nem beszélhetünk génmódosításról, ami ellen a nagy környezetvédő szervezetek kampányolnak?

Olyan mértékben nem, hogy az EU-s jogalkotás egy másik rendeletben alaposan leszabályozza a génmódosított szervezetek zárt rendszeri felhasználását, valamint külső környezetbe való kijuttatásának lehetőségét is. A termésnövelő anyagoknak természetesen ennek a rendeletnek is meg kell felelni, így egyelőre mindenkit megnyugtathatok, nem juthat génmódosított élő organizmus a talajaikba. Mi európaiak egyelőre nagyon vigyázunk a környezetünkre.

Az EU-s mezőgazdaság ellenpéldája lehet pl. Indonézia, ahol a mezőgazdasági termesztési gyakorlatot volt alkalmam személyesen is megfigyelni. Abban a régióban egész mások a prioritások: nem ennyire alaposan beszabályozott számos rendszer, nem kell ennyire odafigyelni a környezetre, vagy az élelmiszerbiztonság is egészen más alapokon nyugszik. Az EU-s közös agrárpolitika egyértelmű célja, hogy vigyázzunk a kontinensünkre, a gyermekeink jövőjére. Az új FPR (termésnövelő szereket forgalomba hozatalát szabályozó rendelet) ennek létfontosságú eleme.

A biostimulánsok tehát nem csak hazánkban vannak forgalomban, hanem az egész EU területén?

Igen, a CE-jellel ellátott termésnövelő anyagok az egész EGT-ben forgalomba hozhatóak. Erre a piacra már az Egyesült Államokból is, ezen kívül pedig Ázsiából, pl. Kínából érkezik egyre több megkeresésünk. Ez egyértelműen egybecseng a korábbi EU-s előrejelzésekkel, mely szerint Kínából jelentős mennyiségű termésnövelő érkezhet hozzánk. Az EU-ban várhatóan stabilizálódik az ügyfeleink száma, míg az EU-n kívül feltehetőleg nagyot fog ugrani.

Gondolom, megy a rivalizáció is, amiben most a kínaiak állnak jobban…

A piaciverseny hatása univerzálisan minden területen megjelenik, mindazonáltal azt a sztereotípiát egyre jobban eltűnni látom, hogy keletről csak silány minőségű termékekre áramolhatnak be hozzánk. Úgy vélem a keleten kialakult gazdasági helyzetben a tőkeerősödést kiválóan kapcsolják össze a szintén rohamosan fejlődő szakmaiságukkal, mely összekapcsolásával olyan minőséget próbálnak és tudnak is megcélozni, ami megfelel az EU-s kívánalmaknak.

Kína lazább vagy megengedőbb a szabályozás terén?

Véleményem szerint minden állam, vagy gazdasági térség annyira megengedő, amilyen rendszert „magának” kialakít, azt azonban tényleg érdemes megemlíteni, hogy az európai szabályozások mindig is élen járóak voltak a biztonság tekintetében. Lehetséges tehát, hogy egy kínai, vagy amerikai szabályozási rendszer „lazábbnak” mondható, de a mai gazdasági környezetben tisztába vannak vele a gyártók, hogy milyen piacra milyen minőségű termékkel tudnak betörni.

Mi a helyzet a magyar mezőgazdasággal?

Európában nem csupán a mezőgazdasági termékeink, de talajaink minőségében is élen járunk. Szerintem a magyar mezőgazdaság szabályozottsága máig a legszigorúbb az egész EU-ban, legalábbis a termésnövelő anyagok tekintetében biztosan. És hogy mi lesz a talajainkkal 10-20 év múlva? Az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) rövid és hosszú távú tervei 2030-ra és 2050-re olyan, a klímasemlegességet és a biodiverzitás javítását megcélzó törekvéseket biztosító stratégiát alakított ki, amely egy tisztább Európát eredményezhet. Jómagam nagyon bízom ezekben a törekvésekben, a környezettudatosság erősítésében, valamint a mezőgazdaság fenntartható fejlődésében. De ki tudja? Az apró változások is nagy eseményekhez vezethetnek, ha csak a pillangó effektusba belegondolok.

Ezek alapján mit tartasz manapság a legfontosabb missziónak?

Kutatóként és természettudományi szakértőként meggyőződésem, hogy elsődleges feladatunk a sokféleség (biodiverzitás) megőrzése, a klímaváltozás lassítása, valamint az ahhoz való legdinamikusabb alkalmazkodás a mezőgazdasági termesztési gyakorlatban is. Ezt részben olyan újonnan nemesített növényfajtákkal tudjuk elérni, amelyek képesek jobban tolerálni a rengeteg környezeti kihívást. Mindehhez olyan integrált termesztési technológiát is ki kell alakítani, ami a gazdaságossági igényeken túl a környezet- és emberi egészségvédelmet is kiemelten kezeli. Ezekben az technológiákban ugyan a növényvédőszerek egyre kisebb, azonban a biostimulánsok egyre nagyobb helyet kapnak. A Certrustnál mi ezt a folyamatot segítjük, mint a biostimuláns és egyéb EU-s termésnövelő termékek piacra helyezhetősége kapcsán megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet.

Rád visszatérve: hogy telik egy átlagos munkanapod? Van ilyen egyáltalán?

Nincs átlagos munkanapom, a Certrustnál egy folyamatos dinamizmus jellemzi a munkámat. Őszintén mondhatom, nagyon szeretem, úgy érzem a Certrust-nál végre szakmailag és emberileg is ki tudok teljesedni. Mint már említettem, jómagam kutató voltam, s talán mindig az is maradok. A doktorimat a Helsinki Egyetemen vendégkutatójaként fejeztem be, ahol egy erdészeti vonalon alkalmazható biológiai növényvédőszer fejlesztését végeztem. Hasonló munkát folytattam később Magyarországon. Ekkoriban aktív szerepet vállaltam a laboratóriumi munkában is. A kutatók élete azonban elég hektikus, így kisfiam születésekor egy picit szerettem volna azt egy nyugodtabb mederbe terelni, ezért hazaköltöztem Veszprémbe.

Mikor kisfiam, Máté elég nagy lett, ismét kutatni kezdtem és ekkor csöppentem a mikrobiális termésnövelők világába. Három termék fejlesztését és engedélyezését sikerült részben elindítanom, melyekkel úgy érzem hozzá tudtam járulni a gyakorlati mezőgazdasághoz is. A fejlesztői évek alatt egyre tudatosabban formálódott bennem az a kép, hogy szeretnék átfogóbb ismereteket szerezni a minőségbiztosítási területéről. Így visszaültem az iskolapadba, majd a Pannon Egyetemen, kisfiam és a munka mellett, “mester szintű minőségbiztosítási szakmérnök” képesítést szereztem. Persze mindez elképzelhetetlen lett volna a Párom és munkahelyem, a CerTrust támogatása nélkül, akik ismét támogatnak, hiszen szeptembertől egy újabb képzésben szeretnék részt venni.

Közben képbe került a Certrust…

Így van. Kisgyerekes édesanyaként szerettem volna egy olyan munkát, ahol a szakmaiságom egy sokkal kötetlenebb időbeosztással párosulhat. Nekem azért elég speciális végzettségem van, így mikor rátaláltam a Certrustra, egyből éreztem: ez nagyszerű hely lesz nekem. Vidéken élő édesanyaként különösen fontos számomra, hogy home office-ban dolgozhatok, így szabadon választom meg, hogy mikor jövök be az irodába. Bár a napjaimat a gép előtt töltöm, soha nincs “átlagos munkanapom”. Néha a kliensek kérdéseire válaszolok egy-egy hiányos technikai dokumentációt illetően, néha a biostimuláns szabadföldi vizsgálatokat tekintem át, máskor pedig a kollegáktól tanulom el a gyártás minőségellenőrzéséhez kapcsolatos szükséges auditálási ismereteket.

Hogy éled meg a munkád lelki oldalát?

Véleményem szerint a munkahelyi körülményeink legalább olyan mértékben befolyásolják a családunk körében eltöltött időt, mint fordítva. Éppen ezért, kiemelten fontosnak tartom, hogy mindkét szerepünkben – családtagként és munkatársként is –, a lehető legnagyobb önazonosággal legyünk jelen, melynek egyik kulcseleme az önismeret segítségével kialakított lelki egyensúly. Személy szerint különösen jelentősnek tartom az olyan demokratizált struktúrájú munkahelyi közösségek kialakítását és építésétét, ahol szervezeti szinten jelenik meg a kölcsönös elismerés, az empátia és együttműködés. Ennek egyik bázisa a munkatársainkba vetett bizalom és segítségnyújtás. Nem véletlenül szerepel a Certrust nevében a “trust”, azaz “bizalom” szó: amíg ez megvan, addig sikeres a csapatunk is.

Termésnövelő anyagokkal kapcsolatos szolgáltatásunkról itt olvashat.

DR. VARGA ILDIKÓ
Amennyiben bármelyik szolgáltatásunk felkeltette érdeklődését, lépjen velünk kapcsolatba!